1997 augusztus�ban Trey Parker �s Matt Stone a colorad�i egyetem filmes szak�n k�l�n�s �tlettel �llt el�: egy Isten h�ta m�g�tti vid�ki kisv�ros (a n�vad� South Park) szokatlan mindennapjait elmes�l�, minim�lis vizu�lis technik�val elk�sz�tett rajzfilm. F�szerepl�i n�gy nyolc�ves fi�, akik egy oszt�lyba j�rnak �s epiz�dr�l epiz�dra mindig valami furcsa kalandba cs�ppennek. M�r a kezdetekt�l fogva megoszlottak a v�lem�nyek, a kritikusok nem j�soltak nagy j�v�t a sorozatnak, t�bb civil szervezet a betilt�s�t k�vetelte. Egyes radik�lisok (Peggy Charren, a gyermekek eg�szs�ges telev�zi�z�s��rt k�zd� aktivista) ny�ltan t�madt�k azzal, hogy a South Park egyenesen a demokr�ci�t vesz�lyezteti. De m�gis mi�rt �ppen ez a rajzfilm kavarta fel ennyire a k�zv�lem�nyt? Hiszen olyan sok durva, er�szakos, vagy �rtelmetlen mes�t k�sz�tettek m�r (l�sd k�l�nb�z� akci�mes�k, dragon ball kl�nok, vagy ak�r a napjaink fiatals�g�nak fant�zi�j�t pestisk�nt puszt�t� sz�m�t�g�ppel anim�lt mes�k, mint a Teletubbies). Mi volt az, ami ennyire megosztotta az embereket �s mi az oka, hogy egyesek rajonganak �rte, m�sok pedig a betilt�s�t k�vetelik?

A South Parknak csup�n egy „b�ne” van, az hogy sz�kimond�, nincsen benne tabut�ma. A sorozat gyerekekr�l sz�l, de nem a gyerekeknek k�sz�lt (mivel meg�rt�s�hez sz�ks�ges egy alapvet� m�velts�g, ami egy hat�vesben m�g bizony�ra nem t�kr�zi a val�s�got), m�s oka van annak, hogy rajzfilmk�nt val�sult meg. A k�sz�t�k r�j�ttek arra, hogy a rajzfilm megfelel� forma kicsi, de kem�ny igazs�gok kimond�s�ra (�ppen az�rt hanyagolj�k a gazdag vizu�lis vil�got, hogy ne az kapja a f� hangs�lyt). Mint tudjuk, az �tlagos XXI. sz�zadi ember pedig egyenesen ut�lja, ha az igazs�got mondj�k a szem�be. A k�l�nb�z� telev�zi�s c�gek m�r r�g�ta tudj�k, hogy a n�z�knek nem a val�s�got kell bemutatni, mert az ugye nem hozna ekkora n�zetts�get. Ez�rt kell hazudni, botr�nyt, „val�s�g”-showt, katasztr�fahajh�sz h�rad�t csin�lni, csak az a fontos, hogy meglegyen a n�zetts�g. Ebb�l fakad�an a n�z�k igazs�g ut�ni ig�nye teljesen megsz�nik, azt hitetnek el vele a csatorn�k, amit nem sz�gyellnek. Ha pedig ter�t�kre ker�l egy olyan rajzfilmsorozat, persze csak j�val a rendes m�sorid� ut�n (mert akkor az olyan fontos �s n�z�k �ltal �ltetett m�sorok mennek, mint a val�vil�g stb.), ami igenis fontosnak tartja a mai t�rsadalom val�s probl�m�inak bemutat�s�t, �s nem a n�z� szem�be hazudik, akkor azt�n egyb�l kit�r a p�nik, hogy hova s�llyed a t�rsadalmunk, ha megengedik a vet�t�s�t. Gyorsan leveszik a m�sorr�l ezt az „�zl�stelen, primit�v humor�” sorozatot, hely�re persze az olyan ig�nyesebbn�l ig�nyesebb kult�rm�vek ker�lnek, mint a katasztr�fafilmek, �jabb show-k �s szappanoper�k.

Aki csak felsz�nesen ismeri a sorozatot, vagy csak egyes r�szleteit l�tta, azt hiszi, hogy a rajzfilmnek semmi c�lja nincs az �nc�l� �s sz�kimond� besz�den k�v�l. Ez t�vhit. Minden egyes epiz�d kiszemel egy probl�m�t, ami t�rsadalmunkban jelen van �s rendk�v�l sz�rakoztat�, helyenk�nt ironikus form�ban pr�b�lja megtal�lni r� a megold�st. Csak n�h�ny p�lda, milyen t�pus� probl�m�kkal foglalkozott eddig a sorozat: amerikai eln�kv�laszt�s, szupermarketek t�rh�d�t�sa, kl�noz�s, es�erd�k, doppingol�s, TV-n�zetts�g�rt folytatott harc, val�s�gshow-k, tolerancia, vall�sok k�zti k�l�nbs�gek, doh�nyz�s, drogfogyaszt�s, eti�p gyerekek helyzete, iraki h�bor�, k�nyvolvas�s n�pszer�s�t�se, csal�dtagok szeretete, �r�kbefogad�s, testi fogyat�kosok t�rsadalmi helyzete, vagy a kar�csony jelent�s�ge. A szerepl�k sz�j�b�l �rvek hangzanak el, vit�k alakulnak ki, de a k�sz�t� �ltal�ban nem foglal �ll�st egyik oldalon sem, csak kimond egy tanuls�got. Sokszor olyan j�l k�zel�ti meg a probl�m�kat, hogy ak�r nevel� filmnek is bev�lna, elgondolkozhatunk a mondanival�j�n. Persze ahhoz, hogy valamir�l v�lem�nyt alkothassunk, minden oldalr�l meg kell vizsg�lnunk.

A South Park senkit sem k�m�l. Ugyan�gy kritiz�lja a hollywoodi sz�n�szeket, rendez�ket, �nekeseket, mint a politikusokat �s egy�b h�res (h�rhedt) embereket. Tom Hanks, Mel Gibson, Barbara Streissand, Celine Dion, Elton John, George Lucas, Steven Spielberg, David Hasselhoff, Michael Jackson, George Bush, John Kerry, Bill Gates, Szaddam Husszein �s Osama bin Laden csak n�h�ny n�v azok k�z�l, akik „vend�gszerepeltek” m�r a sorozatban. Ezt az �szinte kritik�t �t�lik el sokan, f�leg az�rt, mert nincs humor�rz�k�k, vagy csak nem akarj�k tudom�sul venni m�sok v�lem�ny�t. Pedig a South Park igazs�gtartalma rendk�v�l nagy, ilyen szempontb�l nincs p�rja a rajzfilmek k�z�tt.

1999-ben k�sz�lt el a rajzfilmsorozat mozifilmv�ltozata. A k�zel 80 perc hossz�, zen�kkel telet�zdelt mese f� probl�m�nak �ppen a sz�l�sszabads�g k�rd�s�t veti fel. A film mondanival�j�t nagyj�b�l �gy r�vid�thetj�k le: a sz�l�sszabads�g alapvet� joga a demokratikus orsz�gban �l� szabad embereknek. Ahol ett�l a jogt�l megfosztj�k az embereket, az m�r diktat�ra, �s olyan sz�ls�s�ges �llapotokat hozhat l�tre, mint p�ld�ul Irakban a Szaddam rezsim.

A South Park teh�t nem m�s, mint a sz�l�sszabads�g s�rtetlens�g��rt harcol� t�rsadalomszat�ra, aminek mondanival�ja messze t�lmutat az egyszer� k�pi megjelen�t�sen. Nem rekl�mozz�k szinte sehol, ritk�n vet�tik a telev�zi�ban, egyesek legsz�vesebben �r�kre betiltan�k. M�gis akadnak sokan, akik szeretik. Akik t�bbet akarnak, mint amit felsz�nes, mesterk�lt TV m�sorok ny�jtanak, akik kicsit el szeretn�nek gondolkodni a vil�g m�k�d�s�n, �s persze k�zben j�t sz�rakozni. Mert nincs m�g egy olyan sorozat, ami mindezt ny�jtan�…

F�rum a South Parkhoz