El�sz�r is minden tiszteletem Audrey Tatounak, Tom Hanksnek, Jean Renonak, Ian McKellennek: nagyszer� sz�n�szek, b�rmilyen vacak filmben eln�zn�m �ket �r�kon �t. 

Kezdj�k r�gt�n a t�rt�net elej�n. �szes �reg�r menek�l egy holdk�ros gyilkos el�l (angyal? d�mon?) a Louvreban. M�r �nmag�ban �rdekes. Az �reget megl�vik, de ahelyett, hogy seg�ts�get k�rne vagy ment�t h�vna, ink�bb h�trahagy egy �rthetetlennek t�n� jelrendszert, amit persze gondosan megtervez, �s val�sz�n�leg t�bb �ra alatt alkot meg. V�g�l pentagramm�t rajzol mag�ra, majd meghal. Ezut�n Robert Landon (Tom Hanks) egyetemi professzor b�mulatos el�ad�s�t tekinthetj�k meg, melyben a szimb�lumokr�l besz�l hihetetlen magas szinten (magyar nyelvtan, 8. oszt�lyos tananyag nagyj�b�l...). Azt�n felbukkan Sophie (Aurey Tatuo), akir�l most t�bbet nem �rulok el, valamint Fache rend�rkapit�ny (Jean Reno), aki az Opus Dei ultrakonzervat�v kereszt�ny szekta tagja. �k �r�k�s harcban �llnak a templomos lovagok lesz�rmazottaival, akik egy vesz�lyes titok �rz�i. Ezt nem �rulom el, de annyi biztos hogy alapokban forgatna fel mindent, megd�ntve az eg�sz kereszt�ny vil�got. Legal�bbis szerint�k.

A sztori ezut�n egy hosszabb 'Elveszett erekly�k fosztogat�i' epiz�dra hajaz, n�mi Indiana Jones-os be�t�ssel ('Indiana Jones �s az utols� keresztes lovag', alapsztori, egym�ssal harcol� szekt�k, hasonl� helysz�nekkel �s jelenetekkel - l�sd templomban padl� felt�r�se, vagy lovag s�rkamr�ja). Bonyol�dnak a sz�lak, mindenki saj�t �l�t��rt �s hit��rt k�zd, majd sz�p lassan elt�nnek a mell�kszerepl�k Robert �s Sophie mell�l. Azt�n megold�dik a titok, happy end. �s fell�legezve hagyjuk el a mozit...

K�l�n�s id�ket �l�nk. Ha valaki lerajzolja Mohammed pr�f�t�t, emberek halnak. Ha valaki szidja mondjuk M�zest, emberek ker�lnek r�cs m�g� hossz� �vtizedekre. Ha valaki lesz�l egy szcientol�gust, beperelik. Ha valaki r�hejess� teszi az eg�sz kereszt�ny egyh�zat, J�zus Krisztusr�l �j sztorit �s tanait elvetve szenz�ci�s t�rt�neteket tal�l ki, akkor emberek rajonganak �rte. �s hisznek neki. Gondolnak egyet, "h�t mekkora �tver�s ez a kereszt�nys�g, ki is l�pek r�gt�n". Csakhogy elfelejtik, hogy mit jelent a kereszt�nys�g. Nem a bibliai t�rt�netekr�l kell vitatkozni, hogy mi igaz, mi nem, ez teljesen l�nyegtelen! Ezek f�leg csak p�ld�zatok voltak, amikkel m�g ezer �ve is szeml�ltetni tudt�k az akkori embereknek a kereszt�ny �rt�krendet. Lehet szidni persze a kereszt�ny egyh�zat, a tan�t�sukat, azonban gondolkodjunk el picit. Mi lenne n�lk�le? Mi lenne most, ha nem lenne kereszt�nys�g? Elterjedt lenne az �r�s, olvas�s? Lenn�nek k�nyvek? Lenne oktat�s? - Persze, v�gj�k r� makacsul egyesek, ez m�r az arab vil�gban is elterjedt akkoriban. Igen, gratul�lok, val�ban. �s akkor most mi is pont olyan fanatikus �r�ltek lenn�nk, mint a szunnit�k �s s��t�k, akik egy vall�si vita miatt irtj�k egym�st �vsz�zadok �ta. Ez nem sztereot�pia, ez sajnos a val�s�g: minden �rthet� ok n�lk�l k�pesek egym�st �ld�k�lni. Vagy rosszabb esetben idegeneket is. Tess�k csak megn�zni, a vil�gon melyik orsz�gok a legfejlettebbek! Nem v�letlen, hogy a kereszt�nyek (b�r nem a katolikus, ink�bb a protest�nsok). Egyed�l Jap�n jelent kiv�telt, de az a t�bbezer �ves civiliz�ci� is csak az eur�pai-amerikai hat�s miatt maradt �letk�pes. A vall�s ugyanis nem csup�n hitb�l �ll. �rt�krend, mor�l, t�rsadalomform�l�, �sszetart� �s politikai er� is egyben. A materializmus nem �letk�pes egy t�rsadalomban, tal�n csak egy kis, z�rt k�z�ss�gben. A t�rt�nelem sz�mos p�ld�t adott erre, de valaki sohasem tanul. Pedig a t�rt�nelem csak �nmag�t ism�tli mindig.

Az teh�t, hogy Dan Brown k�nyvet �rt a kereszt�nys�get vesz�lyesen �rtint� t�m�r�l, nem is lenne olyan nagy baj, mert az am�gy is haldokl� Gutenberg-galaxist (ezt magyaron tanultam :)) legal�bb egy fokkal jobban n�pszer�s�ti. �rdekes olvasm�ny, b�r �n szem�ly szerint nem tulajdon�tok neki akkora szerepet, mint amekkora lett az eg�szb�l. V�g�lis egy k�nyv m�g nem ugyanaz a fogyaszt�si t�megcikk, mint a mozi (m�r amelyik ugye). De err�l filmet csin�lni, �s az eg�sz vil�gon a n�z�ket gy�t�rni f�lre�rtelmezett szimb�lumok, er�ltetett konspir�ci�k furcsa egyveleg�vel... t�bb, mint mer�sz h�z�s. Mert egy �tlag amerikainak (maradjunk csak az els�dleges fogyaszt�kn�l, ott a tengerent�lon), lehet hogy el�ll a l�legzete, ha t�k�r�r�ssal, �kori szimb�lumokkal, neadjisten Fibonacci-sorozattal tal�lkozik. Pedig ezek tipikusan a k�z�pkorban sz�m�tottak titkos tudom�nyoknak, amit�l �multak-b�multak az emberek. Most meg ugye itt a XXI. sz�zad. David Blaine, szcientol�gia, pl�zakult�ra. M�sodik s�t�t k�z�pkor. Vagy m�g mindig az els� tart?!...

Ami�rt �rdemes megn�zni a filmet, az a kiv�l� sz�n�szi j�t�k �s persze f�ny der�l mag�ra a nagy rejt�lyre is. A film zen�j�t Hans Zimmer szerezte, de hallottunk t�le m�r jobbakat is.

Akit �rdekel a t�ma, itt tal�lhat k�nyveket, sok szerz�t�l, mind a Da Vinci rejt�llyel kapcsolatban. Persze mivel az �sszes a Dan Brown reg�nyre reflekt�lva �r�dott, megk�rd�jelezhet�, vajon nem csak �cska marketingfog�s �s �jabb szenz�ci� az �sszes, de ha valaki szereti t�bb oldalr�l megvizsg�lni a dolgokat, mindenk�ppen aj�nlom! 

Szavazzatok, k�v�ncsi vagyok a Ti v�lem�nyetekre is!

F�rum a t�m�hoz